Időpont: 2022. március 3. 19 óra

Helyszín: Vígszínház Házi Színpad

 

 

Nagy utat tesz meg Parsifal, a bolondruhába öltöztetett fiú, míg anyja mellől Artus király udvarába jut, és elnyeri legendás, vörös páncélját. Még nagyobb utat ahhoz, hogy rátaláljon Trevrizent remetére, akit a Grál titkairól faggathat. Parsifal örökké úton van, saját belső nyugtalansága űzi-hajtja egyre távolabb otthonától, ám egyre közelebb saját magához. Útja során rá kell jöjjön, hogy mi látszatcsillogás és mi érték, és hogy létezik a külső ellenségnél is fenyegetőbb ellenfél.

Parsifalé a világirodalom egyik leghíresebb keresés-története, melynek epizódjain keresztül most fiatalok mesélnek saját útkeresésükről.

 

ART-RAVALÓ egy olyan szociális-művészeti és pályaorientációs projekt, mely gyermekvédelemben nevelkedett fiatalok társadalmi beilleszkedését és önálló életük megkezdésének segítését tűzte ki célul. A projekt részeként a fiatalok hat hónapon keresztül színházi-művészeti foglalkozásokon vesznek részt. Ennek eredményeképpen született meg ez az előadás.

 

SZEREPLŐK:
Bogdán Vanessza
Buzás Bálint
Csávás Alexandra Klaudia
Farkas Evelin
Keskeny Tamás
Marton Julianna
Pápai Szabolcs
Radics Alex
Rékasi Viktória
Sárközi Attila
Sztojka Renátó Rudolf
Vámi Ágnes

Író-dramaturg: Jeli Viktória
Látványtervező: a másik Kiss Gabriella
Világítástervező: Éltető András
Zeneszerző: Fancsikai Péter
Koreográfus: Góbi Rita
Színházi nevelési szakember: Sárosi Gábor
Asszisztens: Szücs Gréta
Társrendező: Schermann Márta
Rendezte:  Sárosi Gábor

Főtámogató: Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Vígszínház

 

 

 

Bemutató: 2022. június 9.

Kelenvölgyi Közösségi Ház

 

 

A Nagyon kék színházi előadás Gévai Csilla nagy sikerű, Nagyon Kék Könyv című környezettudatos gondolkodást fejlesztő kötetére épülő produkció.

 

/Gévai Csilla/

 

A könyvben - s így a születendő előadásban is - szó esik a világ vizeinek történetéről, összetételéről és állapotáról. Van benne egy kis kémia, biológia, földrajz és fizika is, amelyek mentén egyszerre mesélünk, tanítunk és szórakoztatunk. A produkció környezettudatosságra nevel, felhívja a figyelmet a vizek védelmének fontosságára, de ami talán még fontosabb: kedvet csinál az ifjú nézőknek, hogy ők is tegyenek valami kézzelfoghatót a környezetükért.

 

Előadja: Gévai Csilla

Rendezte: Schermann Márta

 

"Előszó

 

 

Az Art-ravaló létrejöttének hosszú előzménye van.
Kellett hozzá, hogy 2009-ben összesodorjon az élet Lőrincz Marcival, a Szubjektív értékek Alapítvány vezetőjével. Az Élettér-Hajléktaland projektben dolgoztunk együtt először, ami egy szociológiai kutatásból létrejött színházi előadásból és ahhoz kapcsolódó különleges kiadványból állt.
Ő mint egy jól működő civilszervezet vezetője biztosította a projekt szervezeti hátterét, én pedig hoztam a művészi eszköztárat.
Marcival közös akarat volt és maradt, hogy színházon keresztül olyan szociális problémákról beszéljünk, amikkel a többségi társadalom nem szívesen szembesül, olyan marginalizált csoportoknak, embereknek adjunk hangot, akik nem képesek magukat képviselni. Ha nem is tudunk nagy társadalmi változásokat előidézni, hiszünk benne, hogy mára már szép számú közös szocio- művészeti projektjeinkhez kapcsolódó hátrányos helyzetű civilek közül sokaknak hoztak pozitív változást az életében ezek a találkozások. Ránk nagy hatással voltak.
2016-ban mutattuk be a prostitúcióval, emberkereskedelemmel foglalkozó Árvaálom c. előadásunkat. A produkció készítése során kerültünk kapcsolatba állami gondoskodásban dolgozó szakemberekkel, és ők hívták fel a figyelmünket arra, hogy a 18. évüket betöltő fiatalok jelentős része a rendszerből kikerülve légüres térbe zuhan. Már nincs, aki figyeljen rájuk, támogassa, gondozza őket, de még sokszor nem képesek önállóan boldogulni – nincs hozzá erejük, nincs benne gyakorlatuk, és leginkább: nincs jövőképük. Sokszor csak az hiányzik, hogy rájöjjenek, valójában kik is ők, mit szeretnének kezdeni magukkal és a világgal maguk körül.
A 2000-es évek elején színészként évekig játszottam a holland Dogtroep színházi társulatban. Itt tapasztaltam meg, hogy lehet professzionális és nonprofesszionális előadókkal közös produkciót létrehozni úgy, hogy az a civilek számára is építő legyen, és művészi szempontból is érvényes színházi előadás jöjjön létre. Később megismertem a német Projekfabrik JobAct programját, ami a színházi munka mellé direkt módon emeli be a pályaorientációt is. E két példa vonalvezető volt az Art-ravaló tervezésekor, de projektünk sok korábbi magyar és külföldi tapasztalás gyűjtőtégelye. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács meglátta programunkban a megelőzés, a jobbítás lehetőségét, és azzal, hogy mögénk álltak, lehetőségünk nyílt hosszútávra tervezni, ezáltal segítséget nyújthatunk hátrányos helyzetű fiataloknak elindulni az önálló, teljesebb élet felé vezető úton."

 

2020-ban megjelent kiadványunkban gyakorlatiasan meséljük el a történetünket és a módszertanunkat, teletűzdelve azt illusztrációkkal és a résztvevő fiatalok és stábtagok személyes beszámolóival.
Hogyan lesz belőlünk csapat? Milyen hang- és ritmusgyakorlatokkal melegíthetünk be? Hogyan kommunikáljon a szociális munkás a csoport szabályairól? Miképp támogassuk a fiatalokat abban, hogy olyan munkát találjanak, ami nekik való? Ha valaki lemorzsolódik, mi a teendő?
A könyvben erre mind választ kaphatunk, végigkövetve a képzés folyamatait lépésről-lépésre. 

 

 

SZÖVEG: © BODA FANNI, GYARMATI KATALIN, LŐRINCZ MARCELL, PODMANICZKY ÉVA, ROMANKOVICS EDIT, SCHERMANN MÁRTA, SPÉTH GYÖRGY, SZÁK ZSÓFIA, 2020

 

ILLUSZTRÁCIÓ: © SZEMZŐ ZSÓFIA

 

SZERKESZTŐ: HÁRS ANNA

 

GRAFIKAI TERVEZÉS: PÁLHEGYI FLÓRA

 

FELELŐS VEZETŐ: SCHERMANN MÁRTA

 

PARTNER: FAKTOR TERMINÁL

 

NYOMDAI KIVITELEZÉS: EPC NYOMDA, BUDAÖRS

 

BETŰ: NEUE MACHINA TYPEFACE ® NATURAL ROUGH

 

PAPÍR: MONDI - PERGRAPHICA ® NATURAL ROUGH

 

 

"Már régebb óta ismerjük egymást az Art-Ravalóval, de csak tavaly merült fel az, hogy készülhetne egy film ami nem a projekt mindennapjait, hanem a képzést már elvégzett fiatalok életét mutatja be. Azt, hogy milyen csomaggal érkeztek, ezzel mit tudtak kezdeni a képzés alatt, és hogy mindez milyen hatással van most az életükre. Mi lett könnyebb, és mi maradt ugyanannyira nehéz? Milyen vágyaik teljesültek, és mik az álmaik most? A film három nagyon különböző, ám az Art-Ravalóban találkozó történetet mesél el: Dávidét, Esztiét és Tibiét és a németországban élő Zsanitáét.” - Bartha Máté filmrendező

 

Szereplők:
Balogh Anita
Bocsi Eszter
Jáborszky Dávid
Nagy Tibor

 

Szakmai vezető: Schermann Márta

 

Rendező-operatőr: Bartha Máté

 

További felvételek: Papp Máté

 

Vágó: Érdi Zsófi

 

Hangutómunka: Nagy Botond

 

SZÍNHÁZI ELŐADÁS A MÁLENKIJ ROBOT EMLÉKHELY "POKOL BUGYRAI - KÉNYSZERMUNKA A SZOVJETUNIÓBAN" KIÁLLÍTÁSBAN

 

 A második világháborút követően több százezer katona és civil került Magyarországon szovjet fogságba. Még tombolt a háború, amikor a pusztítás helyreállítása érdekében elkezdték őket a Szovjetunió területére szállítani, ám hamar kiderült, hogy ez a ,,kis munka" hosszú évek keserves kényszermunkáját jelenti. Harmaduknak örökre. Ez a történet két ember, egymástól elszakított házaspár személyes levelein keresztül elevenedik meg. Az ország helyzete, az elhurcolás menete és körülményei, a GUPVI táborokban és a ,,málenkij robot" ideje alatt eltöltött hétköznapok, a napi szükségletek, a kényszermunkára küldöttek és az otthon maradottak élete a nézők szeme előtt válik valósággá.

 

"Drága Irén! Ezeket a kusza sorokat egy marhavagon félhomályában kapirgálom a zsebemben talált mozijegyre. Egy szovjet tiszt megnyugtatásunkra közölte, hogy nem lemészárolni visznek minket. Szibériába tartunk hathetes munkára, hogy újjáépítsük azokat a városokat, amiket a németek és velük a magyarok leromboltak. Ne aggódjon miattam, ha nem lennék jó erőben, nem csaptak volna le rám a szovjetek. Amint módom lesz rá, jelentkezem. Bízom az idegenek jóságában, hogy eljuttatják a kezéhez ezt a cetlit. Vigyázzon magára, drága!” - Hárs Anna: Bálsój szerelem a málenkij robot idején

 

Alapos kutatómunka segítségével és szakértők bevonásával egy olyan, levelekből álló egyfelvonásos darab született, mely két színész tolmácsolásában elevenedik meg, a térben pedig az Emlékhely tárlatvezetője kalauzolja a látogatókat. A munkatáborba elhurcolt férj és az itthon maradt, a mindennapi gondokkal küzdő feleség mesél az átélt eseményekről, s ezen keresztül magáról a történelemről. Rajtuk keresztül a család többi tagjának, környezetének, azaz Magyarország lakosságának hétköznapjaiba is belelátunk. Két idősík van jelen: a múlt és a most. Az egymástól elszakított házaspár térben és időben is el van választva egymástól, de olykor ezek a különböző síkok találkoznak, és megelevenednek az emlékek, az együtt átélt pillanatok vagy épp a fantáziavilágban lejátszódó események.

 

Szereplők:
Pogány Irén: Schermann Márta
Váradi Miklós: Terhes Sándor
Tárlatvezető: Érsek Lajos

 

Író: Hárs Anna

 

Asszisztens: Máray Kitty

 

Színházi nevelési szakember: Romankovics Edit

 

A Drága Kincsem a ferencvárosi Önkormányzat ‘Public Art’ programsorozat részeként kerül bemutatásra. A Faktor Terminált Kiss Gabriella képzőművész kérte fel a projektben való közös munkára. Az eseménysorozat a társadalmi nyilvánosság tereihez és azok kérdéseihez kötődő, a ferencvárosi kisközösséget – vagy a társadalom egészét – érintő kérdésekkel foglalkozik. A ‘Public Art’ művek célja az, hogy a kortárs művészet eszközeinek segítségével közérdeklődésre igényt formáló kérdéseket vessen fel, és a nem művészet-orientált közönségréteget a művek által teremtett szituációk révén gondolkodtassa el.

Kiss Gabriella a társállatok, ezen belül a kutya családon belüli szerepét kutatta munkája során.
Olyan kérdésekre keressük a választ, mint például:
‘Mit jelent a kerületben élő emberek számára a kutya?’
‘Miért jelent sokak számára valódi társat egy kutya?’
'Miért is jelenthet számunkra oly sokat a befogadott kutya, mint akár egy gyermek?’

A mai családok szerkezetét a színes változékonyság jellemzi. A tradicionális családi szerkezet – apa, anya, gyerekek – mellett sok ember elvált, vagy tudatosan választja a szingli életformát, esetleg saját döntés vagy külső körülmények miatt gyermektelen marad. Az eltérő életformákhoz nagyon gyakran csatlakozik be az emberek életébe a kutya, aki családtaggá válik.

A helyi szervezetek és magánemberekkel közösen megtalált, majd megformált anyagot egy művészeti installációban jelenítjük meg, mely 2021. május 11-24-e között, két hétig lesz megtekinthető a ferencvárosi Markusovszky téren, a gyerekjátszótér és kutyafuttató közötti, és az e melletti zöld területen.

A bevont kerületi lakosok interjúira épülő hangzóanyagot hangtervező segítségével 14 ablakon, egy QR kód-folyosón keresztül jelenítjük meg, mely elvezet a multimédiás installáció következő állomásához a kutya-ember fordítógéphez.

A projekt célja, hogy elgondolkodtassa az installáció nézőit-hallgatóit, mennyi minden befolyásolhatja azt, hogy valaki a kutyáját tekinti családtagnak - esetleg szinte akár gyermekének -, és ez a kapcsolat milyen sokszínű és sokféle is lehet.

Koncepció és vizuál
Kiss Gabriella

Szakértő programozó
Dévai Nándor

Közösségi-művészeti szakember
Schermann Márta

Hangtervezés
Sereglei András

Dramaturg
Törley-Havas Sára

2021.

A produkció az ART-RAVALÓ projekt részeként kerül a nagyközönség elé. Idén 12 fiatal kapott lehetőséget arra, hogy részt vegyen a szocioművészeti projektben, melynek részeként hat hónapon át tartó színházi-művészeti képzésben részesülnek. A képzés során megszületik egy színházi előadás, ami róluk szól, belőlük épül. Idén a járvány miatt semmi sem a tervek szerint történt, online térbe kényszerültünk, a személyes találkozások hiánya az idő múlásával egyre szorongatóbb, az érintés, a szabadság utáni vágy egyre égetőbb lett. Virtuális helyett igazit szeretnénk. Nem félni, hanem élni végre. Ez lett hát a témája legújabb bemutatónknak, a Félelmek bolygója című filmetűdnek is, melyben egy maroknyi képzetlen és szedett-vedett, de nagyon is szeretetreméltó csapat űrexpedícióra indul nem kisebb céllal, mint hogy megmentse önmagától az emberiséget.

„Minden olyan szűk lett, sűrű, nyomott. Mintha valaki rácsukta volna a Földre egy hatalmas doboz fedelét. A dobozban hétmilliárd-nyolcszárhamincegymillió-hatszázharmincezer-ötszáznegyvenkét ember lélegzik. Aggodalmat szívnak be és félelmet lélegeznek ki magukból.
Azt mondják, valamikor az álmok szépek voltak. De ma... félünk elaludni. Senki nem akar félszindító lenni. Ők azok, kik először álmodnak valamit. Mindig ugyanúgy történik: valakinek rémálma van. Egy-két napon belül a közelében mások is álmodni kezdik ugyanazt az álmot. Ezt hívják testvérálomnak. És az álom terjed. Egyre nagyobb területen álmodják, és egy idő után az álom nyomasztó emléke nappal is kisért. Majd megjelenik a félelem attól, hogy az álom valóra válik. Lehet akármilyen valószínűtlen, a rettegéssé növő félelem nagyon is valós...”

Narráció és videó
Benedek Viktória
Jóni Erika
Kata Kíra Vanessza
Mikó Péter Pál
Molnár Tünde
Ollé Imre
Pénzes Attila
Rákos Richárd
Rontó Róbert
Széplaki Gábor Mihály
Szórád Nikolett
Varga Erika

Az Art-ravaló csoport ötleteinek felhasználásával írta
Hárs Anna

Felvételvezető
Molnár Csaba

Zene és hangtervezés
Árvai György

Videószerkesztő
Sereglei András
Romvári Boldizsár

Színházi nevelési szakember
Romankovics Edit
Sereglei András

Rendező
Schermann Márta

Köszönet
Boda Fanni
Cserháti Ákos
Záhonyi Enikő

Szubjektív Értékek Alapítvány és a Faktor Terminál Egyesület közös projektje.

A hangfelvétel a Civil Rádió Stúdiójában készült.

Támogatók
Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács
Nemzeti Kulturális Alap
Magyar Művészeti Akadémia

Tavaly jelent meg a Tilos az Á Könyveknél az Ezentúl lesz banán! című novellaantológia 1989-re és a rendszerváltásra emlékezve. Idén pedig Schermann Márta rendezésében jött létre az a kevert műfajú Faktor Terminál produkció, amely a kötet novelláira épül. 

 

A produkcióban neves színművészek adják elő a kötet novelláit, és szakértőként, szemtanúként megszólal Bánki György, Bányai Zsolt, Bella Árpád, Berkes Gábor, Bozóki András, F. Várkonyi Zsuzsa, Kőszeg Ferenc, Mink András, Nahalka István, Papp Gábor Zsigmond, Pesty László, Rab Árpád, Sőth Sándor, Szabó T. Anna, Vásárhelyi Mária.

 

2019-ben és 2020-ban számos olyan esemény harminc éves évfordulóját ünnepeljük, amelyek a rendszerváltáshoz, a demokrácia megteremtéséhez kötődnek. 
A mai napon emlékezünk arra, hogy 1989. június 16-án történt meg Nagy Imre és társai újratemetése, mely a rendszerváltás egyik kiemelkedő hatású szimbolikus eseménye volt. Emellett 1991. június 16-án fejeződött be a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról. Idén ünnepeljük azt is, hogy harminc éve került sor az első szabad parlamenti választásokra, majd alakult meg az első szabad országgyűlés Magyarországon.

 

Az 1989-1990-es események azonban nem csak politikai, gazdasági átalakulások voltak - legalább olyan fontosak azok változások, amelyeket mindennapi életünkben tapasztalhattunk meg. Ez a különleges produkció ezeket szeretné megragadni és megmutatni a mai fiataloknak az Ezentúl lesz banán című kötettel és az az alapján készült Faktor Terminál produkcióval.

 

“Az Ezentúl lesz banán! című színházi előadásunkat 2020. május 16-án terveztük bemutatni a Pagony kiadó budai könyvesboltjának pincerendszerében. A vírus okozta korlátozások miatt erre végül nem kerülhetett sor a tervezett formában.  
Az újratervezett produkció egy olyan hibrid műalkotás lett, mely az internetes alkalmazások és a közösségi médiumok nyújtotta lehetőségeket kreatívan használva a színház, a film, és az oktatófilm határán egyensúlyozva művészi és ismeretterjesztő célokat egyaránt szem előtt tartva beszél a rendszerváltásról elsősorban, de nem kizárólag a tizenéves korosztályt célozva.
A produkcióban elsősorban népszerű színészek mondják el az antológia novelláit, melyeknek hősei olyan fiatalok, akik gyerekfejjel élték meg a 1989-es eseményeket. Minden novella előtt egy, a novella témájában személyesen érintett vagy annak hiteles szakértőjének tekintett személy foglalja össze néhány percben az általa legfontosabbnak tartott vonatkozó gondolatokat. A gyűjteményes kötetben 15 novella van, ez 15 vizualitásában, stílusában és tartalmában is különböző, többféle médiafelületen megjelenő színházi elemeket is tartalmazó kisfilmet jelent a hozzájuk tartozó 15 előhanggal. 
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a 15-29 éves korcsoportra a kirívóan alacsony politikai érdeklődés a jellemző. Most mindenki otthon van. Kijárási korlátozás van érvényben, sok helyen a határok is zárva vannak. Bezárkóztunk, mint az államszocializmus idején. Most talán jobban oda tudunk figyelni egymásra, és meghalljuk, amit a másik mondani akar. Még akkor is, ha olyan „uncsi” dolgokról van szó, mint történelem és a politika. Vagy talán csak más hívószavak kellenek: közösségi élmény, változás, eufória és remény. Mi ugyanis erről akarunk beszélni. ”

 

Szereplők: Bezerédi Zoltán, Fehér Balázs Benő, Berkes Bence, Hárs Anna, Lázár Kati, Molnár Csaba, Mórocz Adrienn, Nemes Takách Kata, Ónodi Eszter, Ötvös András, Piti Emőke, Rubóczki Márkó, Schermann Márta, Schmidt Sára, Kovács S. József, Török-Illyés Orsolya, Walters Lili, Waskovits Andrea, Záhonyi Enikő

 

További szerepekben:
Balla Boglárka, Balla István, Balla Péter, Barabás Kincső, Hárs János, Hegedűs Emma, Kovács Lujza, Kovács Vince, Lackfi János, Nényei Balázs, Nényei Mária, Péchy Áron, Szabó-Schermann Frida, Szabó-Schermann Vilma, Takács Dóra, Vasi Marcell

 

Jancsi és Iluska a falu árvái. A páriák, a számkivetettek, a sehova sem tartozók, akik csak egymásra számíthatnak. Vagy éppen egymásra sem. Biztos családi háttér és kapcsolatok nélkül könnyű kisodródni. Múlt nélkül nehéz jövőt építeni. Petőfi János vitézét alapul véve, azt kiegészítve és újraértelmezve végigkísérjük Jancsit az önmagához vezető úton.

 

Az ART-RAVALÓ egy olyan szociális-művészeti és pályaorientációs projekt, mely gyermekvédelemben nevelkedett fiatalok társadalmi beilleszkedését és önálló életük megkezdésének segítését tűzte ki célul. A projekt részeként a fiatalok hat hónapon át tartó színházi-művészeti képzésben részesülnek. Ennek eredményeképpen született meg ez az előadás.

 

Szereplők:
Balogh Anita
Bocsi Eszter
Bors Fanni
Erdélyi Klaudia
Hack Imre Ákos
Hajcsár Angelika
Jáborszky Dávid
Lázi Krisztina
Mikáczó Erika Zsuzsanna
Nagy Tibor
Urbán Jonatán
Urbán Raul
Vedres Patrik

 

Közreműködők:
Hay Anna
Hárs Anna
Mórocz Adrienn
Romankovics Edit
Schermann Márta

 

Író és dramaturg: Hárs Anna
Hanginstalláció: Árvay György
Koreográfus: Góbi Rita
Világítástervező: Éltető András
Zeneszerző: Szokolay Dongó Balázs
Zenei közreműködő: Szokolay Dongó Balázs
Asszisztens: Boda Fanni , Záhonyi Enikő
Videó: Szilágyi Zsófia
Társrendező: Romankovics Edit
Rendező: Schermann Márta

 

Az előadásban részletek hangoznak el Petőfi Sándor János vitéz című művéből. 

 

Támogatók: Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, NKA

 

A Csepeli Művelődési Ház adott otthont a rendezvénynek és a különleges fellépőknek. Az előadók egytől egyig a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács parterei, támogatottjai közül kerültek ki: többségében állami gondozásban élő és szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok álltak színpadra. Bemutatkoztak azok a művészeti műhelyek, amelyeknek a tevékenységét a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatja. A gála rendezőjének Schermann Mártát kérte fel az NBT.

 

Schermann Márta volt a vezetője a Szubjektív Értékek Alalpítvány és a Faktor Terminál Egyesület sikerrel zárult 9 hónapos művészetalapú pályaorientációs projektjének is. Az ART-RAVALÓ projekt 18-24 éves, állami gondoskodásban nevelkedett, halmozottan hátrányos helyzetű  fiatalok számára nyújtott felzárkóztató programot.  A projektben résztvevő fiatalok hat hónapon keresztül, minden hétköznap, napi öt órában dolgoztak együtt a művészeti vezetőkkel, a munka pedig egy színházi bemutatóval zárult. A programban résztvevők több mint fele találta meg a helyét Budapesten, azóta is iskolába jár, mellette dolgozik.

 

 Az Abaligeti EMF (Ezt Már Fújhatjuk) Fúvószenekar a falu Szent Mária Magdolna Általános Iskola zenét tanuló növendékeiből alakult, melynek művészeti vezetője Magyari Éva. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a zenekarba azok a diákok kerüljenek be, akik valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek, mélyszegénységben élnek, viszont zenei tehetségük, elhivatottságuk révén kiemelkednek kortársaik közül.

 

A Lélekzuhany Gospel kórus gyermekotthonokban élő fiatalokból, valamint az őket nevelő felnőttekből jött létre. A rendszeres foglalkozások és próbák segítségével a hátrányokat legyőzve pozitív életérzést szeretnének átadni a tagjaiknak. A dalok megszületését az állami gondozott gyermekek, fiatalok sajátos lelkivilága ihlette. A Kórus 1992-es megalakulása számos intézeti neveltnek adta át a remény üzenetét szerte az országban, hiszen legfőbb küldetésük, hogy a kortársak a zenén keresztül nyújtsanak támogatást a hasonló életutat bejáró hallgatóság számára.

 

“A zene az kell…” projekt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermekvédelmi Központban  2014-ben kezdődött. Mátészalkán indult, azóta pedig Tiszadobon, Nyírbogáton és Berkeszen is folytatódott. A program a gyerekek számára többek között dob, gitár, zongora valamint ének- és tánctanulás lehetőséget biztosít. A program célja nem a tehetséggondozás, hanem a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő, fokozottan veszélyeztetett gyerekek számára a szabadidő hasznos eltöltésére inspiráló alternatíva nyújtása. Jelenleg 30 fő 13-17 éves gyermek vesz részt a programban.

 

A Máltai Szimfónia program küldetése, hogy zenei eszközökkel segítsen a gyermekek és fiatalok szociális problémáin, elősegítve ezzel a bűnmentes életet. Céljuk egy olyan élő közösség építése, ahol a megtartó erő az együtt zenélés öröme és a személyes kapcsolatok mélysége. Módszerük önismereti és segítő beszélgetésekkel egybekötött csoportos és egyéni zenetanítás, zenekarépítés. Országosan 8 helyszínen 300 fiatallal dolgoznak napi rendszerességgel.

 

Időpont: 2019. március 2. 19.00 óra
Helyszín: Patyolat // PRÓBAüzem
(1082 Budapest, Baross utca 85.)

 

 

Az ART-RAVALÓ projektet 2018 szeptemberében indította útjára a Szubjektív Értékek Alapítvány és a Faktor Terminál – a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával. Állami gondozásban nevelkedett fiatalok művészeti és pályaorientációs képzése alatt készült el a március 2-án bemutatásra kerülő És Télemakhosz? helyspecifikus színházi előadás, Schermann Márta rendezésében, a Patyolat // PRÓBAüzem-ben.

Az ART-RAVALÓ a 2016-ban, szintén Schermann Márta rendezésében bemutatott nagy sikerű Árvaálom előadáshoz kapcsolódó szociális-művészeti projekt továbbfejlesztése. A Szubjektív Értékek Alapítvány és a Faktor Terminál együttműködésében, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával, 2018 szeptemberében kezdődött a projekt. A művészeti és pályaorientációs képzés – akkreditált iskola – célja a fiatalok művészeti tevékenységen keresztül történő személyiségfejlesztése, mely hosszabb távon a társadalmi beilleszkedésüket és önálló életük megkezdését segíti elő. A hat hónapja tartó képzés fontos állomása az És Télemakhosz? színházi bemutató, az azt követő három hónap szakmai gyakorlatot megelőzően.

 

Szereplők:
Bandula Bence
Budai János Antal
Halász József
Hatvani Dóra Stella
Kalányos Márk
Kovács István
Kupai Róbert
Rádai Teréz
Veres Rebeka

 

Zenei közreműködők: Jérôme Li-Thiao-Té, Várallyay Petra 
Író: Hárs Anna 
Dramaturg: Garai Judit 
Koreográfus: Hód Adrienn, Bakó Tamás 
Zeneszerző: Fancsikai Péter 
Technika: Éltető András 
Asszisztensek: Boda Fanni, Záhonyi Enikő 
Társrendező: Molnár Csaba 
Rendező: Schermann Márta

 

Támogatók:
Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, Erasmus+

Az ART-RAVALÓ projekt a Faktor Terminál Egyesület egy korábbi projektjének példájára felépül. A 2016-os Árvaálom az állami gondozottak körében megjelenő gyermekprostitúció és emberkereskedelem problémáját dolgozta fel egy színdarab keretein belül. A projektben résztvevő lányok tapasztalataikat szakértők aktív közreműködésével mutatták be. A projekt igen eredményesen zárult és a visszajelzések alapján, szinte kivétel nélkül minden intézményben visszavárják a színdarabot a projektben résztvevő otthonok.

 

Tapasztalataink alátámasztják, hogy a sajátélményen keresztül történő probléma feldolgozás hatékony eszköze a pedagógiának. A művészetpedagógia mára igen szerteágazó formában segíti az oktató, nevelő munkát. A kreatív művészi aktivitás, a külső kontrollosságtól az önszabályozó funkciók felé való fejlesztésre is kiválóan alkalmas, mely az intézetben, családotthonban megalapozott következetes nevelési folyamat kiegészítése, továbbépítése is.

A projekt elemei

Projekt

És Télemakhosz?

Budapesti Helytörténetek Másképp  – Vándorszínház
Térspecifikus felolvasószínház a Budapest Off novellaantológia alapján.

2018. november 17., 19.00–21.00
Helyszín: Bartók Pagony, 1114 Budapest, Bartók Béla út 5.
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztráció itt: www.pagony.hu/buda113pest

13 novella – 13 helyszín – Vándorszínház a Pagony tereiben
Hogy milyen sorrendben és hány előadást nézel meg, azt te találod ki!

Egyszeri, megismételhetetlen színházi bemutató a Bartók Pagonyban! Buda és Pest egyesítésének ünnepén a Pagony Könyvesbolt eddig rejtett, labirintust idéző terei alakulnak át Budapest különböző emblematikus helyszíneivé a Schermann Márta rendezte előadáson.
Az előadás a Tilos az Á Könyvek Budapest OFF című antológiájában megjelent novellákat dolgozza fel. A kötetben kortárs szerzők egy-egy budapesti városrészből merítenek inspirációt ahhoz, hogy kamasz szereplőkkel, kamaszok számára írjanak mai történeteket. A Tilos az Á Könyvek és Faktor Terminál együttműködéséből megszületett könyvet a 89. Ünnepi Könyvhéten mutattuk be.
A kötet novelláira építő előadáson végigbarangolhattok, elidőzhettek vagy épp eltévedhettek egy a rendhagyó városi túrán kortárs magyar szerzők szövegeit hallgatva, és találkozhattok a szerzőkkel is.

Szereplők:
Góbi Rita, Pallagi Melitta, Lovas Dániel, Pálya Pompónia, Mórocz Adrienn, Messaoudi Emina, Sipos György, Sipos Vera, Nemes-Takács Kata, Kemény Zsófi, Berkes Bence, Gacsal Ádám, Horváth Kristóf, Csuha Bori

Szerzők:
Berg Judit, Dániel András, Gévai Csilla, Gimesi Dóra, Jeli Viktória, Kalapos Éva Veronika, Kemény Zsófi, Kertész Erzsi, Kiss Tibor Noé, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Tasnádi István, Totth Benedek

Rendező: Schermann Márta
Sounddesigner: Árvai György
Produkciós asszisztens: Záhonyi Enikő
Dramaturg: Garai Judit
Hang- és fénytechnika: Kovács Ádám
Támogatók: NKA, Pagony Kiadó

Bemutató: 2018. Október 28. 29.

Trafó Kortárs Művészetek Háza

 

Pogány Irén és Váradi Miklós a valóságban nem élt, nem szerette egymást és nem szakították el őket egymástól. De mégis. Mert az ő történetükben benne van annak a sokezer embernek a szerelme, fájdalma, küszködése, akiknek az életébe beleavatkozott a történelem.

A második világháború után a szovjet hadsereg bosszúhadjárata során mintegy 600.000 magyart szállítottak el a Gulágra, hogy embertelen körülmények között dolgoztassák őket, túlnyomórészt civileket. A fele soha nem jött vissza. Sokszor az itthon maradottak sem jártak sokkal jobban.

A dokumentarista elemek felhasználásával készült előadásban egy málenkij robotra elhurcolt férfi, Váradi Miklós és otthon maradt felesége, Pogány Irén levelezésén keresztül ismerhetjük meg személyes történetüket. Leveleiken átüt a szenvedély, a féltés, a vágy, a magány, az egymás elvesztésétől és az újbóli találkozástól való félelem. Küzdelmeiket sokszor nem tudják, máskor nem akarják megosztani. Szubjektív beszámolóikon keresztül betekintést nyerünk a munkatáborok és a romjain újjáépülő, majd egy újabb diktatúrába rohanó ország mindennapjaiba.

 

vissza

" Él egy ember Pesterzsébeten. Nő. Kislány, feleség, anya, beosztott, főnök, nyugdíjas, önkéntes segítő, néni, amatőr festő, a közösség szíve-lelke. Itt született, itt nőtt fel, itt járt iskolába, itt kezdett el dolgozni, innen ment nyugdíjba. Az életében benne van a kerület élete is. A történelmi fordulatok, a hétköznapok, a változások és állandóságok. Nagy és kis dolgok, rendkívüli és mindennapi történetek.

Nagy mesélő. Ahogy visszaemlékszik, szárnyra kapnak, keringenek körülötte a sztorik, a humoros és tragikus események, és kirajzolódik belőlük egy ember, egy család, egy kerület, sőt, egy ország története is. Van benne minden, a bilibe potyogó söréttől a téglagyári tóhoz kötődő halazásig, az óvóhely lejáratába beszorult kövér szomszédtól a Habselyem gyár felemelkedéséig és hanyatlásáig. Mese ez, igaz mese.”

 

Egyedülálló vállalkozás ez az előadás, hiszen a hét különböző bábtársulat mindegyike egy-egy jelenetet elevenít meg ebből az ízig-vérig pesterzsébeti történetből, amelyet Gimesi Dóra írt egy pesterzsébeti hölgy elbeszélései alapján. A jeleneteket Pogány Judit narrációja, játéka köti össze. Az előadás különlegessége továbbá, hogy az egyes társulatok eltérő technikákkal dolgoznak, láthatunk kesztyűs bábokat, sík figurás képmutogatókat, ledekkel belülről megvilágított fénybábokat, másfél méteres japán bunrakukat és tárgyanimációs jelenetet is. 

Az előadást több kamerállásból élőben közvetítik a pesterzsébeti Kossuth Lajos utcán kihelyezett kivetítőn, illetve ezzel párhuzamosan ustreamen keresztül online is követhető lesz a Csili honlapján.

A Pesti Erzsi egy életszakaszáról szóló mesét – eredeti dokumentumok alapján Jeli Viktória írja meg a projekt számára. Munkája során régi és mai kriminális pesterzsébeti történeteket, helyi pletykákat, eredeti történeteket dolgoz fel. Pesterzsébet 100 lakóját vonjuk be a projektbe kortól, nemtől, társadalmi hovatartozástól függetlenül.

100 civil embert (pl. utca embere, körzeti orvos, pedagógus, utcaseprő, diák stb.) kérünk föl arra, hogy olvassa fel a mese egy-egy rövid szakaszát, amit jó minőségben rögzítünk a főtéren felállított - képzőművészek által látványos hangfelvevő állomássá alakított - mobil konténerben. Ez a konténer mint projektindító figyelemfelkeltés is remekül funkcionál majd. A sok kis hangfelvételből - a mese történetének kronologikus sorrendjében összeállítva - elkészül a hangjáték, mely 100 pesterzsébeti hangján szólal meg. A CSILI-ben egy mesehallgatós estet szervezünk, amikor is a 100 civil szereplő és barátaik, rokonaik, valamint az érdeklődők hallgathatják meg a végeredményt egy némafilm megtekintése közben, melyet egy filmes csapat készít Pesterzsébet mai hétköznapjairól. Ezt követően a hangjátékot országos és helyi rádióban, online adásokban is sugározzuk majd.

Pesterzsébeti Kórusünnep - 2017.11. 25.
Örömének Pesterzsébet történetéből

 

Pesti Erzsi, Erzsébet,
mi teremtünk meg téged.
Tőlünk függsz és tőled függünk,
te vagy mindennapi tükrünk.

Benned nézzük magunkat,
ezer arcunk nem untat,
bennünk épülsz, nem velünk,
ha egymásra figyelünk.”

A Csili első 100 évének az életében kezdettől fogva jelen volt a közös éneklés, a dalárda, és természetesen a kóruséneklés. Amikor a Csili jellemző tevékenységeiről beszélünk, szinte első helyre kívánkoznak a kórusok. Ezért a születésnapi rendezvények sorában kiemelkedő szerepet szánunk a Kórusünnepnek, amelyre meghívtuk a Pesterzsébeten működő, valamennyi kórust, gyereket és felnőttet egyaránt. A programban minden résztvevő kórus rövid önálló műsort ad, mely a záró közös éneklésen keresztül kapcsolódik be a Pesti Erzsi projektbe. Fiktív karakterünk ezen életszakaszát egy nagyszabású, az összes kórusra megírt közös kórusművel dolgozzuk fel. Ez a darab visszatekintés Pesterzsébet történeti múltjára, jelentősebb állomásaira, mai elnevezésének kialakulására. Szabó T. Anna költő és Gryllus Samu zeneszerző eredeti erzsébeti dokumentumok alapján írták meg az elhangzó művet, amelyet a templom előtti téren a gyermek- és felnőttkórusok együtt szólaltatnak majd meg.

A Kórusünnep résztvevő kórusai:
Bella Musica Nőikar, karnagy: Czeróczki Judit
Lázár Vilmos Általános Iskola, Alsó tagozatos kórus, karnagy: Czeróczki Judit
Lázár Vilmos Általános Iskola, Felső tagozatos kórus, karnagy: Nikischer Zsuzsa
Pesterzsébeti Városi Vegyeskar, karnagy: Pálffy Krisztina
Pesterzsébet-Központi Református Énekkar, karnagy: Takaró Mihály
Német Nemzetiségi Gimnázium Iskolai Vegyeskara, karnagy: Győrfy Zsuzsanna
Árpád- házi Szent Erzsébet Énekkar, karnagy: Homor Máté
Canto Armonico kórus, karnagy Rózsavölgyi Ildikó
József Attila Általános Iskola kórusa, karnagy Rózsavölgyi Ildikó
Pesterzsébeti Baptista Kórus, karnagy: Lovászné Gellén Kriszta
Csili Népdalkör, vezető: Szeghalmi Ágnes

Dalszöveg: Szabó T. Anna
Zeneszerző: Gryllus Samu
Dramaturg: Garai Judit
Rendező: Schermann Márta

vissza

Projektünk célcsoportja a ország különböző helyein állami gondozásban élő gyermekek.
Elsősorban azon intézményekre koncentrálunk, ahol az otthon adottságaiból következően nagy számban élnek olyan fiatalok, akik a gyermekprostitúcióban akár mint áldozatok, akár mint futtatók érintettek. Ezek az otthonok olyan zárt intézmények, ahol azok fiatalkorúak élnek, akik deviáns, kriminális magatartásuk miatt sem családban, sem az intézeti gondozás más formájában jelenleg nem megtarthatók, nevelhetők. Sajnos, más intézeti gondozásban felnövekvő gyermekek veszélyeztetettsége is erőteljes a drog, a szegénység, a megfelelő családi háttér hiánya miatt. Ezen súlyosan sérült gyermekek személyiségállapota, antiszociális magatartása miatt személyiségük pedagógiai, pszichológiai módszerekkel való fejlesztése az elsődleges cél, többek között a további bűnkövetői magatartás megállítása, vagy az áldozattá válás elkerülése okán.
Ezt szolgálja projektünk is, mely – az intézetek szakmai megközelítésével egybecsengve – a művészetterápián, a saját élmény erejével igyekszik segíteni az ott dolgozók pedagógiai, fejlesztő munkáját. A művészet jellem és életvitel formáló ereje mára megkérdőjelezhetetlen. A művészetterápia sajátélményes megközelítése pedig a fiatal korosztálynál rendkívül eredményes. Ezen intézményekben élő fiatalok a körülményeikből fakadóan egyáltalán nem, vagy csak alig jutnak ilyen élményhez, ami pedig a mindennapos, szigorú szabályok köré szervezett nevelő munka nagy eredményeket hozó kiegészítése lehetne. A tiltás, az elhallgatás igazán nem vezet eredményre ennél a korosztálynál, azonban az érzelmi szintem megélt, saját tapasztalat hosszútávon beágyazódhat és joggal várhatunk tőle változásokat.

Egyesületünk 2016 tavaszán mutatta be az Árvaálom projektünk részeként, a gyermekprostitúció témáját feldolgozó színdarabot, mely nagy országos figyelmet kapott. A projekt továbbélt úgy, hogy egy egyesület segítségével, és a BM támogatásának köszönhetően, 8 vidéki intézethez jutott el a projektről készült dokumentumfilm. Ezen intézményekben a jelenlévő fiatalokkal, az Árvaálom projektben résztvevő lányok tapasztalati szakértőként történő aktív közreműködésével be is mutatták, fel is dolgozták az alkotó folyamatot, ezzel egy másik, színtérbe emelve ezt az igen érzékeny témát az érintett fiatalok körében.
A projekt igen eredményesen zárult és a visszajelzések alapján, szinte kivétel nélkül visszavárják magát a színdarabot ezekbe az otthonokba, ezzel folytatva a témáról folyó diskurzust, és az ott élők aktív bevonásával továbbgondolva a témát, keresni kívánják a megoldási lehetőségeket. Egyesületünk szeretné ezt nagyarányú érdeklődést és nyitást megragadva folytatni a korábban megkezdett munkát. Tapasztalataink alátámasztják, hogy a saját élményen keresztül történő problémafeldolgozás hatékony eszköze a pedagógiának. A művészetpedagógia mára igen szerteágazó formában segíti az oktató, nevelő munkát. A kreatív művészi aktivitás, a külső kontrollosságtól az önszabályozó funkciók felé való fejlesztésre is kiválóan alkalmas, mely az intézetben, családotthonban megalapozott következetes nevelési folyamat kiegészítése, továbbépítése is.

A RADNÓTI SZÍNHÁZ előadása.

"Ott a hazád, ahol tartod a Pilinszky-kötetedet."
Klasszikus költők és slammerek a hazáról
2015

A Radnóti Színház a 2014/2015-ös évadban új műfajt honosított meg: bevitte a slam poetryt a színház falain belülre. A Pacalos pizza elnevezésű esten a színház négy művésze mellett négy slammer szólal meg a hazaszeretet, kötődés, elvágyódás témájában. A színészek klasszikus magyar verseken keresztül, míg a slammerek saját szövegeikben fogalmazzák meg gondolataikat a hazáról.

Mostanában sokakban felvetődik a kérdés: menni vagy maradni? A klasszikus kérdés nyomában sorjázik még sok másik is. Például: miért olyan nehéz elhagyni ezt az országot? És miért olyan nehéz itt maradni? Ezek a kérdéseket már Balassi Bálint is feltette magának, s az azóta eltelt időben a mai napig sok más költő-író tette hozzá a saját dilemmáját, véleményét, történetét, kérdését és válaszát.

Az elmúlt évszázadok során számos emigrációs hullámban sokszázezren hagyták el az országot. És közülük hosszabb-rövidebb idő után sokan visszatértek. Mert ideköt minket valami nehezen szavakba önthető, homályos érzés. A gyökerek? Az emlékek? A nyelv? A honvágy? Ez lenne a hazaszeretet?

A Pacalos Pizza estjén színészek és slammerek beszélnek a körülöttünk lévő világról, hazáról, kötődésről magyar klasszikusok művein és slam verseken keresztül. A Schermann Márta rendezésében színre kerülő produkcióban a Radnóti Színház színészei az elmúlt ötszáz év magyar költészetének színe-javát jelenítik meg, a slammerek pedig a jelenre és az elhangzott alkotásokra reagálnak. A zenei hátteret a civilekből álló, alkalmi projekteken, performanszokon fellépő csoport, a Magamnál jobban Kórus biztosítja.

Szereplők: Adorjáni Bálint, Gazsó György, Kováts Adél, Pál András
Összeállította: Hárs Anna
Rendező: Schermann Márta
További szereplő: Kemény Zsófi, Bárány Bence, Gábor Tamás Indiana, Horváth Kristóf
Videó: Bodóczky Antal
Hang: Garai Judit, Badics Ákos

vissza

Summercamp 2014.
Odüsszeusz kalandos utazását feldolgozó, 60 német, spanyol és magyar fiatal bevonásával életre hívott, nyári színházművészeti tábor.

Mi történik akkor, ha 20 külföldi megszállja Budapest egyik kerületét? Mit láthatunk meg az ő szemükön keresztül? Mit mesél egy tér a lakóiról és a lakók a helyről?

A Gólya invázió egy színházi performansz, mely egy 1 hetes intenzív munka eredménye, ahova a színház, az ifjúsági munka és a társadalom tudományok területeiről érkeztek résztvevők, akik a hely-specifikus színház módszertanával ismerkednek egy tágabb társadalmi környezetben Schermann Márta és Bart Capelle vezetésével. 

Az előadás egy beszélgetés a térrel, ablak egy gyorsan változó környék életére, egy találkozás lenyomata a Gólya presszóval és környezetével. Utána közönségtalálkozó a Gólyában.

A projekt együttműködés az ír Makeshift Ensemble és az Artemisszio Alapítvány közt, mely az Európai Unió támogatására jött létre az Erasmus plus program keretében.
Partneri együttműködés, Artemisszio, EU

POSZT-FESZT 2012.
Főszerepben a város!

A FESZ fesztivál egyik legizgalmasabb attrakciója a záró előadás Schermann Márta rendezésében,  amelynek előadóművészei, résztvevői Pécs lakói közül kerülnek ki. Pályázati felhívásában a FESZ amatőr művészeket, zenészeket, táncosokat, bábosokat és műkedvelő civileket is megszólított. Az alkotás egyhetes intenzív próbafolyamat során nyeri el végső formáját.